az ember egy állat

2013.04.25

az ember egy állat.
sosem tudna senki rávenni, hogy kiálljak egy felhőkarcoló vasszerkezetére...
váááááá
még bele is borzongtam, olyan rémisztő a gondolat...

fáfáfááázom.
álmos vagyok, éhes és pisilni is kell.
de karantén van az emeleten.
jah, mert a vezér itt tárgyal a tárgyalóban az acélműves vezetőkkel...
és a főnök parancsba adta, hogy nem mászkáljunk, ne nyitogassuk az ajtókat...
vazz.
dedós, mi? mifaszomért zavarná a tárgyalókat, ha az irodai dolgozók zsezsegnének ahogy nap mint nap...
jah.

jaj. :) tegnap ettem fagyit. sportszeleteset... :)

tegnap este telihold volt. és olyan erős fénye volt, hogy árnyékom volt...
és a meggyfa világított a sok virágtól, mint valami reflektor.
ah, annyira túrázós hangulatba hozott...
úgy mentem volna a hold fényében világgá!
de aztán csak a kutyának sóhajtoztam egy sort.
jah. a dög megsajnált vagy mi, mert mire hátat fordítottam neki,
lelépett csavarogni helyettem.

Csaba tegnap is beállított
kaptam vázába kerti virágot. meg ölelést is.
aztán valahogy beteleportáltunk az ágyba,

a többi titok...

hülyén jön ki a soraimból, mert közben ültettünk valamit a kertben is, meg beszélgettünk sokat mosolyogva... és táncoltunk is zene nélkül :)
tehát nem csak durr bele eksön volt.

ha hamarost nem alszom ki magam, meghalok. tuti isten.

Kommentek
  1. Én