2013.07.12
az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy a gondolatok nem az agyban, hanem a szívben keletkeznek.
szerintem van ennek valóság alapja. hisz a szívünk erősen befolyásolja a gondolkodásunkat :)
az persze már más kérdés, hogy a szerelem, szeretet, harag... stb. bármilyen érzés is az agyban keletkezik, és mégsem a fejünk fáj, ha lelki bánatunk van, hanem a mellkasunk szorul össze, tehát fizikailag a szívünk fáj.
néha szívfájdítóan szerelmes vagyok... :)
az előbb kezet csókolt nekem egy biztonságis pasi. :) amikor nők között vagy, te is flörtölsz, és kezet is szoktál csókolni? úgy képzelem, igen. muszáj így képzelnem, mert annyira rád emlékeztetett az egész. :)
ah, hogy tudsz hiányozni!
szent ágoston azt mondta:
hogy nem lehet megismerni valakit, akit nem szeretek,
és nem lehet szeretni valakit, akit nem ismerek...
remélem, elég jól ismerjük egymást, hogy szerethessük :)
és egy pszicholódgus meg valahogy úgy fogalmazott,
hogy az emlékezet úgy van bennünk elrendezve, mint a hagyma rétegei...
ha szomorúság ér minket, akkor életed első szomorúságától kezdve, minden szomorú pillanat bennünk rezonál...
ha öröm ér minket, akkor abban minden örömünk benne van és együtt rezonálnak bennünk...
tehát, ha szerelmes vagy, akkor nem csak az a boldogság él benned, amit akkor átélsz, hanem az összes boldog pillanatod, amit születésed óta mindenféle kapcsolatban megéltél...
tán mert mellettem mersz boldog lenni,
ezért érzed úgy, hogy változol,
pedig nem is.
csak felszínre kerülnek a boldog pillanataid... és átéled teljes mellszélességgel...
:)
na ezt jól levezettem...
van egy kedvenc matematikus-pszichológusom...
feldmár anrás.
tegnap este őt is olvasgattam...
és tőle mindig olyan kis filozófikus leszek :)
Megosztás a facebookon
Belépés Facebookkal
