mindigis...

2014.06.19.

csütörtök van, erősen nem jó nekem most...

nagyfiam ma megy el...
hogy ez de rossz egy érzés!
összeszorul tőle a mellkasom, a lelkem...

hajnalban azt álmodtam, hogy behozok magammal dolgozni egy kismadarat, kalitkában...
csipogott kedvesen, és senkit sem zavart.
aztán addig forgolódtam, míg felébredtem, 
és kiderült, hogy a kismadár igazi, ott csipog az ablak előtt,
én meg csak beleszőttem az álmomba...
04:30 volt akkor...
simán visszaaludtam és korán volt reggel, ahogy az szokásos...
viszont a madaras álom fogva tart.
olyan harmonikus volt az egész,
vidám, megnyugtató... tökéletes...
:)

hozzád szeretnék bújni és kikényszeríteni belőled a megnyugtatást...
hogy minden rendben lesz,
melletted én is erősebb vagyok...
nehéz elengedni a fiamat.
nem elég, hogy te is messzire vagy,
ő is útra kél...
ilyenkor az a bennem élő 'önző veszteség érzés' felerősödik, 
elnyom mindent...

azt hiszem, ha az ember elfogadja önmagát,
akkor képes elfogadni a másikat is.
barna annyira más, 
és valahogy mégis így tökéletes... ahogy van :)
nem is értem, mások miért akarják olyan életbe kényszeríteni, 
amiben maguk sem boldogok teljesen...

de nem fog elveszni?
nem fog magára maradni, ha a maga útját járja?
féltem őt...
magam vagyok jelen pillanatban a FÉLTÉS...

nem tudom, hogy pontosan ma mikor indul el,
lehet, hogy táskával a hátán jön be a városba, 
lehet, hogy csak este megy fel pestre...
és akkor még sokszor átölelhetem...
persze, ha sokszor átölelném...
de csak egyszer..., nehogy úgy érezze visszafognám, ha tudnám,
de akkor szorosan.
hogy a lelkünk is összefonódjon, úgy,
mint amikor még kicsi volt, rám bízva egész létét... :)
 
ma felmegy pestre,
hogy holnap hajnalban elindulhasson prágába...
és az öccse majd felteszi a buszra.
jó lesz így,
jól kitaláltuk, hogy utolsó perceiben se legyen egyedül... :)

jah
szar dolog néha anyának lenni. :)
most pedig tutira fájdalmas...
:)

szeretlek...
képzeletben hozzád bújok,
átölellek és erőt sugárzol, ahogy mindigis..
mert mindigis, ugye?

lélekdidergős csók...
most erre futja...
szeretlek
Kommentek
  1. Én