mögvanámaszivecskésöngyújtóm...

2013.07.01.

reggel álmon haltam. tutira.
mert hajnalban arra keltem, hogy fürdenem kell...
naszóval fürödtem, tisztába tettem magam, kimostam a lepedőt.. 
majd dideregve visszafeküdtem aludni...
és az ébresztős csörgés annyira váratlanul ért, 
hogy azt sem tudtam kivagyokholvagyok.
épp álom melegre fűtöttem magam,
így szerintem pár pillanatra meghaltam a ténytől, hogy fel kell kelni... 
itt volt a történetben egy időugrás is,
mert a következő pillanatban pedig már rohamosan fel kellett kelni,
és kapkodós reggelem lett.
aztán meg libabőrös és fogvacogós...
jah, nekem az rémlett, hogy itt a nyár,
erre volt vagy 10 fok hajnalban...
a lábamról le akart esni a szandál, annyira összementem a hidegben!
(vissza kéne szokni a tv-re... vagy a rádióra. 
mióta itthon vannak a barnáék, nincs rádiós háttérzajom, 
így időjárásos információm semnem)

és most nem vagyok hajlandó lemenni cigizni,
mert nem vagyok hajlandó fááázni.
flanel ingben ücsörgök az irodámban,
miközben mások nyári göncökben villognak...
jah. barna csaja meg szerintem rozmár vazz!
tegnap este is mire észbe kaptam sortból-trikóból átváltottam melegítőre/pulcsira...
kérdezem dadogós  tré angol-magyar combóval, hogy fázik-e... ááá nono...- válaszolt.
-meleg van... mondta, vagy azt hiszem azt mondta :), mi meg barnával pulcsiba bújtunk.
ez a nő sosem fázik, valami hegyi csaj... pilzenből. hah. szerintem du kinyomozom, 
pilzen véletlenül nem a sarkkörön túlról teleportált csehbe.

annyira levendula illatban aludtam az este!
olyan kis romantikus feelinget adott a nyújtózkodásnak...
persze, jobban szeretném, 
ha nem egy csokor gaz adna romantikus felhangot az estéimnek...
de hát, szegény ember lánya vízzel főz...
meg pótcselekszik...
és 3 váza gazzal nyugtatgatja háborgó lelkét...

ááásíthmmmm
távkávézz velem...
meg távcsókolózz is...
meg távnevess is...
és távölelj is
és az sem ártana, ha távbeszélgetnénk,
hétköznapi, csacska dolgokról...
ahogy eddig mindig...
és azt is akarom, hogy távharapj egy kicsit,
hogy nyunnyogjak, de igazából ne is fájjon...
...
ah telhetetlen vagyok...
:)

miután tegnap este a mátrixban zavar támadt
és megszakadt a telefonos kapcsolat köztünk... 
(volt valami turbó napszeles-mágnesen vihar is)
hősiesen lemostam majd felkentem a körömlakkot a kezeimre...
aztán meg mint valami gólem (hah mennyi cseh dolog jut eszembe mostanság)
totyogtam be a szobámba, azon elmélkedve, 
hogy akkor  most hogy a faszomban fogok lefeküdni, meg
de egy marha vagyok, hogy nem jutott előbb eszembe elfedni a bográcskormot...
és akkor befoglaltam az ágy egyik sarkát, kezem-lábam lelógatva,
mert én ugyan még egyszer nem szánok időt a kenceficézésre,
és olvastam, míg ki nem ájultam a sorok közül
a nyugtató hatású levendula illattól...

órák óta süt a nap.
megkockáztatok egy távcigit...
(mögvanámaszivecskésöngyújtóm)

Kommentek
  1. Én