2013.08.09.
már csak 4 óra a pokolban...
ájuldozós itt a gépek mellett állni és scannelni
viszont eszembe jutott, milyen jó volt,
mikor itt dolgoztál a FAM-on és egyszer mögötte találkoztunk, mikor mentem valamit lefotózni... :)
olyan sok emlékem van, pedig az a 2 hónap nem egy nagy idő...
:)
ha majd itthon leszel,
egyszer elmegyünk majd a kavicsokat gyűjteni?
most az jutott eszembe, hogy gyűjtenénk sok 'kacsázós' kavicsot...
aztán valahogy satuba velük, egyik oldalát felpolírozni,
aztán valami kis occó gravírozó géppel bemintázni...
évek óta szeretnék ilyesmiket csinálni...
csak lusta vagyok...
meg ráfogom arra, hogy nem értek hozzá...
de majd a ködös őszi délutánokon csinálunk ilyesmiket?
:)
ez van, tervezem a jövőt...
baj?
remélem, nem...
ugye, nem?
hétvégén lábfürdőt veszek és aztán a szarrá ázott talpamat lekapirgálom.
kapolcs hozadéka, hogy az egész napos porban-saruban-vagy mezitlábas lét annyira kiszárította a talpam... csúnya...
és kényelmetlen is...
a régi emberek talpa, amikor majd egész évben meztélláb gyaltak a földeken, tuti olyan lehetett mint a hobbitoknak...
tegnap, hazaérve a melóból,
letusoltam, aztán vizesen mászkáltam, hogy addig is hűljek...
és azon mosolyogtam, biztos kiaknáznád a helyzetet, hogy egy vizes-meztelen judit császkál körülötted...
ezen aztán elálmodoztam egy darabig...
majd bánatomban nekiálltam dinnyét enni...
tegnap sárgadinnye nap volt.
megettem egy akkorát mint a fejem, estefelé meg egy akkorát, mint két fejem...
ja, mert keresztbe félbevágtam őket, és kikanalaztam a héjából a húsát...
semmi szeletelés, hámozás... kanalaztam bőszen és csurgott a könyökömön a leve, meg csöpögött a dekoltázsomba...
há ez van. judit néha egy disznó... :)
aztán erőt merítettem és kimentem a szőllőt gyilkolni, mert elburjánzott... hah. szúnyog alig volt, cserébe egymillió kis muslinca szerű tetű repkedett körülöttem, az őrületbe kergetve... hah... tudod, mennyire nem bírom az bogár inváziót... olyan pánikosan, magamat szídósan hisztiztem egy idő múlva, de ettől meg a számba repültek a kis szárnyas dögök... és akkor már köpködtem is...
na szóval... sajnáltam magam, erősen...
és mikor végeztem, bemenekültem a házba, mintha kergettek volna... és újra zuhanyoztam...
azt akarom, hogy hazagyere...
hiányzol.
mint mindig...
de mostan már nagyon...
Megosztás a facebookon
Belépés Facebookkal
