2013.06.02.

figyelmeztetés:
az én szavaimba bele lehet szeretni...
csak szólok, hogy tudom, képes vagyok,
cseppet sem tudatosan,
de erősen a befolyásom alá vonni vele az embereket...

azt elismerem (ha megkínoznak),
hogy szeretek neked írni, csacsogósan,
és persze direkte emlegetem, hogy szeretlek, meg kívánlak,
de nincs bennem az a galád vágy,
hogy a szavaimmal magamhoz láncoljalak.
legfeljebb csak annyi, hogy áthidalva a távolságot,
megtarthassuk azt, amit itthon, kettesben összehoztunk...

ezt most muszáj volt.
mert a szavakban hatalom van.
így a szavaimban is hatalom van.
amivel nem visszaélni akarok...
hanem csak szórakoztatni téged és önmagamat...

azzééééé azt is megsúgom, hogy a te szavaidban is hatalom van.
mégis, igazi erősséged neked a tetteidben rejtőzik
(ezt bizonyítani is tudom).
ettől függetlenül ,
a láthatatlan szálak, amik hozzád kötnek,
szavaidtól felizzanak
és a felhőkből hiányolt
szivárványszínnel festik be a lelkem)

jah.

én szóltam.

mááágus vagyok.

máááágus vagy.

én szóltam...

2013.06.07.

akkora felhőszakadások vannak erre, hogy a páratartalom szerintem monszum időre hajaz...
állítólag ma 25, holnap 30 fok lesz. 
nem tudsz megtörölközni, mert annyira párás a levegő. 
a meleg meg erősen ránk fér, mert kurva hideg volt eddig. annyira hideg, hogy a városban bekapcsolták a fűtést.
azért ez durva így június első hetére, nem?

mami.
menthetetlen a lába. ez derült ki az érfestésnél és a leleteiből. amíg lehet kapja az infúziókat, aztán sajna le kell vágni. ezt mondta a főorvos fehérváron. anyu nagyon elkenődött. azt mondja, nem engedi, mert az nem élet, ha teljes kiszolgáltatottságban kell élnie. nem tudom, mi lesz.
féltem őt, mérges vagyok a sorsra, mert nem ezt érdemli!!!!!!
:(

anyád. 
szerdán felfáztam mint állat. csabával a kivágott fák ágait metélgettük, anyád persze ülve a betonon, mert lusta, mint állat. jah. tegnap reggel, csütörtökön, meg úgy ébredtem, hogy 5 percenként kellett pisilni. ez de szar érzés. 
délután bementem a patikába, hogy kérek rá valami szert, és kaptam valami gyógynövényekből összerakott tabikat. hah! mostan már csak fél óránként kell pisilni, és lehet, azt is azért mert kurva sok folyadékot kell hozzá meginnom.
tegnap meg bőrig áztam.
fekete felhők jöttek a város fölé...
húúú gondoltam is, lehet ez egy harmadik típusú találkozás lesz, de nem...
simán csak ránk szakadt az ég.
jah. kiléptem a patikából a felfázás elleni tabikkal, aztán derékig feláztam fél perc alatt, egy perc múlva pedig az esernyő adta meg magát és simán átszitálta a vizet...
túlélési technikaként bevágódtam a közeli kozmetikushoz, hogy fesse be a szempillám, hátha addig kifogy az égi vödör, és most fekete pillákkal pislogok a világra. természetesen az eső hazáig vert, majd kisütött a nap...
és fázom. mert a  fűtés még megy (kerek két napja, vazz). tehát bent döglet meleg van.  szellőztetni muszáj...
távkávé
távtea? nekem muszáj valami szürcsülgetnem, folyadékbevitel turbón...

marci
meg ma 10-re megy a brfk-hoz. beidézték. kicsinyt szívrohamot kaptam, mikor kivettem a postaládából szerdán a levelet. óriási betükkel volt ráírva: IDÉZÉS. aztán kinyitottam és kiderült, hogy valami kovács gábor halála miatt, mint tanut hallgatják ki. a megjelenés kötelező. persze, fogalma sincs ki az a kovács gábor, aki meghalt, mert neki csak élő kovács gábor ismerősei vannak. behoztam, bescanneltem, elküldtem neki, mert a levelet vinnie kell magával a brfk-hoz.
eszterrel megint összekaptak. természetesen... de már nem vagyok hajlandó ezzel foglalkozni.
(igazán kereshetne már magának egy boldogabb kapcsolatot)...

tegnap lecsót főztem. nyami. :)

2013.05.30.

natali. valamikor kiskamasz koromban, volt egy olasz sláger. egy pasi énekelt egy lírai számot valami nataliról.
ah. meg voltam őrülve ezért a névért, és annyira, de annyira sajnáltam, hogy anyám csak a snassz juditot tudta a nyakamba sózni! még mindig nagyon tetszik a név. de már hozzászoktam a judithoz... meg macerás nevet változtatni... pedig még mindig szívesen lennék natali... :)
 

csaba még van. minden nap lop nekem egy szál rózsát. ha nem tud, akkor az én futórózsámról tesz egy szálat a kávém mellé, vagy a párnámra, hogy mosolygós legyen az ébredésem. még sosem volt ennyire rám figyelős, udvarlós pasim.

a férfiak hajlamosak arra, hogy míg hajtanak a nőre, addig romantikusak, ha már fix a csaj akkor szép lassan kihal belőlük ez a vonal... :)

2013.05.28.

a kutyasitterkedés:
szombat délben megjelent gyurcsó mostoha anyja, meg öccse meg egy kicsi fehér szotyi.
13 hetes, csupa ideg, csupa energia, kiskutya.
astort berendeltem a  házba és így hárman lestük mit szól egymáshoz a két eb...
astor megszaglászta aztán ránk nézett, hogy akkor mi van?
oszt ennyi.
nem sokkal később megjött a fanni-gyurcsó-bagó trió is.
nos a 7 hetes boxer bébi egy izomcsomó a csupa lágy havanese cukorfalat mellett.
meglepő, de a kis fehér dög félt a boxer kölyöktől, míg astortól nem...
mostoha meg öccs, elindult készülődni, fanni-gyurcsó szintén, nekem meg ott maradt két kölyökeb a nyakamon, míg ők buliztak egy lagziban...
jah. a kis fehér a lábam mögül provokálta ugatással, morgással a fele annyi idős boxer bébit, aki persze dominánsabb már most az ölebnél, tehát mire észre vettem a bokám körül állt a harc, visszhangzott a hát az ugatástól...
én meg jól beleelegeltem, hogy megbolondulok így...
rájuk szóltam, halkan, hogy elég legyen, biztos volt a halk hangomban valami fenyegetős anyakutya felhang, mert elhallgattak, meg eloldalogtak a helyükre...
ahha, nem is. a boxer befoglalta a kis fehér alvószivacsát, a kis fehér meg a cuccai szállítására foganatosított kis kék műanyag rácsos dobozt vagy mit...
aztán maradt ez a felállás. a boxer leszarta az otthon szagot árasztó kutyaágyát, uralta az öleb személyes szivacsát, az öleb meg provokált, játékfelhívásosan... meg idegesen...
aztán szinte a legtöbb időt az udvaron mókoltam ki velük, mondván fussatok bolondok, fáradjatok, hátha aludhatok majd tőletek pár órát.
és igazam is lett. estére egészen jól összebarátkozott a két kölyökeb, 11-kor leszpáttyoltam magam, és lőn csuda! reggel hatig az ebek hangját sem lehetett hallani!. szerintem összebújtak aludni... kutyaalom vigaszban. hatkor hősiesen felkeltem, vasárnap! és kivittem pizsiben dideregve pisilni az ebeket...
aztán már vissza sem feküdtem, mert csaba eleve korán kelős típus, meg már akkor kávét adott a kezembe, hogy akkor jó reggelt...
ó én naív azt hittem, kelek, pisiltetek, aztán majd visszabújok a  kiskályha üzemmódban durmoló pasi mellé, de nem...
aztán délelőtt felkértem a csabát, hogy segítsen 'álarcot' festeni rám, natali felkérésére, merthogy a magunk által kitalált, megfestett álarc, (tudod, olyan benszülöttesen, bőrre pingálva) önmagunkról mesél...
szóval feltúrtam az íróasztalt, temperát kotymáltam egy kis krémmel és kifestettük az arcom. jah. kb olyan stílusban, ami egy 6 éves gyerek szintjén van...
hát persze, hogy közben jöttek a fater lányai játszani a kölyökebekkel, tehát rökönyödtek rajtam, mint állat...
lefotóztuk, natalinak elküldtük, elkezdtem lemosni épp, mikor hallom, hogy a törökök bevették a házat, de aztán csak a lagzis csapat futott be teljes létszámmal, gyurcsó, fanni, gyurcsó 2 öccce, mostohája, apja...
hah, be jó, hogy addigra lemostam a festéket! nem hiszem, hogy értették volna, hogy miért is nézek ki farsangosan, őrülten és nagyon színesen...
na meséltek a  lagziról, meséltem az ebekről, kaptam fanniéktól sütit, jobban mondva kinyunnyogtam belőlük a részüket... :) oszt egyszer csak elment mindenki. és végre csend volt, meg hypó szag... mert a kis öleb, az bepisilős volt vazz, falra, padlóra, bútorra. mindegy volt neki... viribölt egész nap és pisilt... óóó meg tudtam volna fojtani! ezek szerint ez a fajta kutya ilyen pisimári, mert ugye  ami szotyinkkal is az volt  a baj, hogy eresztett és nem a kertben, hanem a házban... csakhogy ez egy fiú kutya volt, tehát nem eresztett, hanem ahogy az dukál, felemelt lábbal, magasan árasztott el mindent... pont csempe szegély fölött... ahhhhhhhhhhhhhhhhhh.
így vasárnap délután ásítozva nagymosásba kezdtem, meg hypós felmosásokba... vagy 3x tuti felmostam a házat...
így telt a hétvégi kutyasytterkedésem...

anyu tegnaptól a dújvi kórházban van infúzió kúrán. tehát a délutánjaimat nála töltöm.
jaj, úgy fel van pörögve... dumál, meg dumál és dumál...
gondolom, ez neki esemény, főleg, hogy alapvetően ennek tétje nincs...
csak előkészíti a jövő hét keddi érfestésre az ereit... vagy mit.

az öcséd meg a hétvégén németországban vásározott a stexel. jah. sátraztak első éjjel a parkolóban. 3 fokban. megfáztak. csupa dátha mindkettő, ráadásul végig esett az eső kint, meg viharos, szürke idejük is volt, vevő meg nem...
így meg sem érte olyan messzire elmenniük.
bár meghívták őket a bécsi nagy vásárra, helypénz nélkül...
az meg azért nincs olyan messze...
tán ez az egyetlen eredmény ami pozitív nekik.

2013.05.14.

Ma reggel minden kamion, az ő kamionja.

Ma reggel kontúrosabb lett a világ. Így is szép, csak valahogy keményebbnek tűnik az élet.

Tiszta hülye vagyok. Azt hittem többet már nem is jön.

Elmerültem a zenéimben, mikor egyszer csak rám mosolygott.

Mennyire más így ölelni őt!

Mennyire más a csók, az ölelés, a szeretkezés.

Fejünk felett a tudat, hogy bármelyik percben indulhat világgá!

Hangsúlyosabbá vált minden perc. 

2013.05.13.

tegnap olyan bulizhatnékom volt.
jó lett volna énekelni, táncolni egy tömegben, olyan fesztiválosan...
de épp krumpli levest kotymáltam,

vártam, hogy megérkezzen az úr...
haj, néha olyan jó lenne felhőtlenül, fékek nélkül fiatalnak lenni!
mondjuk így is kevesebb fék van bennem, mint a velem egykorúakban,
de a féktelenségben most van valami vonzó... valami ’agyateldobós’, nevetős
:)
táncoltam, énekeltem,

egyedül, aztán Csabával is...
és jött neki egy telefon az öccsétől.
akkor egy kicsit megállt az idő.
csönd volt körülöttünk, majd újra bútolt az élet,
és énekeltem tovább...
mert nem lehet elbujdosni, miközben a szemedbe néz a másik.

elkezdődött a visszaszámlálás...
ettől egy kicsinyt elanyátlanodtam,
de majd megrázom magam és újra kereknek látom a világot... :)
túl tökéletes és jó volt ahhoz, hogy igaz legyen :)

gyors volt a kezdés is... hát gyors lesz a vége is.